Paudits Patrik: - Inkább ráfordítom az időt konditeremre, különedzésre, és hétvégén lehet, hogy ez megmutatkozik

Új csatárunkat mentalitása viszi előre, volt, hogy szilveszterkor is konditeremben edzett / Megkérdeztük az is, honnan ered a beceneve                       

Huszonkét esztendős támadónk, a télen szerződtetett Paudits Patrik felépült sérüléséből, és bizonyítási vággyal telve adott interjút honlapunknak.

- Folyamatosan lépkedtél felfelé eddigi karriered során, a ZTE eddig a csúcs?

- Igen, azért is igazoltam ide, hogy ha jól teljesítek, még több esélyem lesz feljebb lépni. Itt minden adott, az edzői stáb, a körülmények, ki kell hozni ebből a maximumot. A csapat nagyon motivált, az edzéseken lévő iram hasonlít a meccsiramhoz.

- Csákváron te voltál a „gólvágó”. Milyen érzésekkel hagytad ott őket?

- Egyik szemem sírt, a másik nevetett. Örültem, mert tudtam, hogy ez egy fontos lépés nekem. Viszont bíztak bennem, jó volt a kapcsolatom ott mindenkivel, megadták a lehetőséget, elhoztak a Vidi NB III-as csapatából is annak idején. Csákvár mindenkinek kiugrási lehetőség, hiszen kis költségvetésű klub, aki jól játszik, könnyen kitűnik. Jó szívvel emlékszem rájuk, és továbbra is azért szurkolok, hogy minél előrébb végezzenek.

- A váltás hogy zajlott le? A Csákvár egyszer bejelentette a honlapján, hogy biztos maradsz, mégis sikerült utána megegyezni.

- Egyáltalán nem akartak elengedni, volt még fél év a szerződésemből. Viszont látták, hogy búslakodok egy kicsit, amiért nem léphetek tovább, így az edzőtáborban közölték, hogy mégis elengednek. Ezt követően megegyezett a két klub, illetve én is mindenkivel, így létrejöhetett az átigazolás.

- Amikor Ágoston Zoltán ügyvezetővel beszélgettem még januárban, hangsúlyozta, hogy azért akarna mindenképp leigazolni, mert nagyon jó mentalitású játékos vagy. Ez a sikereid alapja?

- Azt vallom, hogy aki tesz valamiért, meglesz az eredménye. Ha nagyon sokat edzek – ami nem megy a pihenés rovására -, mindenképp jobb leszek. Inkább nem maradok otthon filmet nézni, laptopozni, játszani, inkább ráfordítom az időt konditeremre, különedzésre, és lehet, hogy hétvégén ez megmutatkozik. Amikor keresztszalag-szakadásom volt, öt és fél hónap alatt felépültem. Másnak ez legalább hat, de valakinek kilenc hónapot vett igénybe. Én öt és fél hónap múlva játszottam, de úgy, hogy a karácsonyomat és a szilveszteremet a konditeremben töltöttem. Volt, hogy kicsit megrogytam, de nem törtem össze sosem. A sérülésemből való felépülés is nagy megerősítés volt.

- Eddig mindössze két edzőmeccsen játszottál, mert sérülés hátráltatott. Mi volt a probléma, felépültél már?

- A Győr ellen játszottam Lipóton, meg a Budafok ellen egy félidőt, de akkor már szúrt a combom. Kicsit kötöttebb az izomzatom az átlagnál, meghúzódott a combom, majdnem be is szakadt, de csak a rostok sérültek. Ezek behegesedtek, nyújtani kellett, és akkor lett jó, amikor felszívódott. De már edzek, rendben vagyok, hétvégén remélem, játszok is a stadionban, gólt is szeretnék lőni.

- Milyen céljaid vannak rövid- és hosszútávon?

- Hosszútávra szerződtettek, és úgy gondolom, ez a csapat képes arra, hogy feljebb lépjen egy szintet. Jó felé hajlik a brigád, a körülmények megfelelőek, már csak mentálisan kell fejlődni kicsit.

- A beceneved, a „Baba” honnan jött?

- Kiskoromban nagyon babaarcom volt, ami már megváltozott, de a becenév maradt. Edzésen viszont néha nem tudom, kinek szólnak, hiszen két Baba van (Babati Benjámint is így szólítják – a szerk.). Ma megbeszéltük, hogy én Patrik vagyok, ő Baba.

- Hogy képzeled el a csatárjátékunkat? Bobál Gergely a csúcsék, te pedig Darut pótolni érkeztél...

- Persze, de ha nem lett volna elvárás, nem is lett volna értelme jönnöm. Bobál a center, én tudok a szélen is játszani, csak kapjak labdát és kerüljek a kapu elé!