Minden részletre kiterjedő, összegző évértékelés Ágoston Zoltán vezérigazgatóval

Értékelésre kerül a felnőtt csapat teljesítménye, az anyagi helyzet, az utánpótlás, Csató Sándor pozíciója, a téli változások és Végh Gábor álma                

Lassan vége 2016-nak, a ZTE FC szempontjából pedig már lezárult az év. Visszapillantó sorozatunk negyedik részében minden részletre kiterjedő, összegző interjút közlünk Ágoston Zoltánnal, csapatunk vezérigazgatójával, amelyben az őszi teljesítmény, a realitások, az új igazolások értékelése, a ZTE és más klubok anyagi helyzete, az utánpótlás szereplése, a tavaszi stadionavató, Csató Sándor pozíciója, a téli igazolások és a tulajdonos, Végh Gábor álma is szóba kerül. 

    „AZT LÁTNI KELL, HOGY A REALITÁS A 6. HELY KÖRNYÉKE”

-          Felnőtt csapatunk elmúlt féléve mindenképpen felemás. Különösen az nyugtalanít, hogy a végén jöttek a rosszabb eredmények. A 16. fordulóig minden úgy működött, ahogy elterveztük. Mindezt úgy, hogy nyáron új csapatot kellett építenünk: négy új játékos érkezett a csapathoz és hat olyan ifista, aki még sosem játszott felnőtt meccset. A 20 csapatos pontvadászat is új volt, a 20 bajnoki mellett kupamérkőzéseken is szerepeltünk, így négy hónap alatt 30 mérkőzést játszottunk le. Mindezek mellett a 16. fordulóig jól álltunk, normális esetben akkor véget érne a félszezon. Érkezett két kieső és hat feljutó csapat, nem igazán tudtuk, hova lőjük be magunkat. Ilyen esetben azt gondolom az egy jó vezetés, amely olyan tervet tűz ki, amelyet 95-105 % között teljesít a csapat. Azt mondhatom, két fordulóval a vége előtt ez egy jó terv volt, hiszen jelenleg van jópár olyan klub, amely a miénkhez képest ötszörös-hatszoros költségvetésből dolgozik, megjelenik egy-egy mecénás, és erőből tudják nyomni, ami a csövön kifér. Természetesen nem a pénz és a költségvetés rúgja a gólokat, de nekünk, a mi költségvetésünkkel, ki kellett találnunk egy olyan modellt, ami az említettek ellenére is versenyképes lehet. Nem tudunk bárkit leigazolni, de megnézzük, hogy kik azok a kvalitású játékosok, akik hosszútávon az NB I-re is képesek, itt szeretnének játszani, kiegészítve a helyi fiatalokkal. Az elképzelésem az volt, hogy az első hatban leszünk, ha jobban megy, a négyben is benn lehetünk, onnan pedig már csak egy kis szerencse vagy extra sorozat kell a feljutó helyhez. Azt viszont látni kell, hogy a realitás a 6. hely környékén van jelenleg. Amikor pár fordulóval a vége előtt hatodikak voltunk, akkor kellett volna jönnie az extra sorozatnak a táblázat második felében lévő csapatok ellen, és akkor meglett volna az extra szereplés. Ehhez képest az utolsó meccseken leromboltunk mindent, amit felépítettünk. Mondhatom, hogy az utolsó mérkőzésig működött a stratégiánk, nagyon sajnálom, hogy Kozármislenyben elvesztettünk egy agyonnyert meccset rutinos játékosok nagy egyéni hibáinak köszönhetően, illetve érkezett egy olyan sérüléshullám, ami nem egyenlő azzal, hogy elfogytunk, hiszen továbbra is 17-18-an ki tudtunk állni, de azonos posztokról dőltek ki emberek (befejező csatár, jobbhátvéd, védekező középpályás). Az utolsó meccs tényleg vállalhatatlan, azon leszünk, hogy ilyen minél ritkábban forduljon elő.

„AZ ÖT IGAZOLÁSBÓL NÉGY POZITÍVAN SIKERÜLT”

-          Fadgyas Tamás remek technikai adottságokkal rendelkező kapus, aki remekül segíteni az első számú hálóőr munkáját. A Magyar Kupában védett, nagyon sajnálom, hogy nem tudunk neki több lehetőséget adni, de biztosan lesz erre megoldás. Minden feladatát tisztességgel elvégezte. Deustch Bence az egyik legkiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtotta. A hozzáfűzött reményeket beváltotta, elsőszámú balhátvéddé vált, gyakorlatilag végigjátszotta a szezont, hosszútávon tervezünk vele. Bobál Gergely esetében van egy kettősség, hiszen itt van Daru Bence, tavalyi gólkirályunk is, aki viszont sérülései miatt sokszor nem állhatott rendelkezésünkre. Őt szeretnénk újra felépíteni, vannak elképzeléseink arról, hogy együtt vannak a pályán, esetleg mindig a frissebb játszik. Bobál szerződtetése pozitív tényező, jövő nyáron döntünk arról, hogy végleg megvesszük vagy máshol folytatja. Jakabot is pozitívan kell értékelnünk, ő Babatihoz hasonló kvalitású játékos. Hullámzó volt a teljesítménye, döntött el meccseket góllal vagy gólpasszal, de amikor tőle vártuk a meccsdöntő momentumokat, még nem bírta el azt a súlyt. A gondolkodása eltérő a racionálisan gondolkozó futballistáktól, de pont ezért benne van a váratlan húzás. Villám Balázsnak játéktudása alapján húzóembernek kellene lennie NB II-ben, de olyan állapotban játssza a mérkőzéseket, ami egy ilyen fiatal csapatnál nem fér bele. Folyamatosan érzelmi kitörései vannak, kétszer kiállították, ebből egyszer legalább egy pont elment ezen. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a játékosaink olyan fegyelmezetlenségeket kövessenek el, amin mérkőzések mennek el. Nem szeretnénk oda eljutni, hogy mind a húsz játékosunk csak egy ilyen hibát kövessen el, mert akkor jelen helyzetben kiesőhelyen lennénk. Balázzsal leültem, megbeszéltem a történteket; ha van olyan kérője, ahol meg tud újulni, eligazolhat.

„EGY-KÉT RIVÁLISUNK 1-2-3 MILLIÁRD FORINTBÓL GAZDÁLKODIK”

-          A költségvetésünk hosszútávon is tervezhető és elérhető, az anyagi helyzet teljesen rendben van. Tulajdonosunk, Végh Gábor rendkívül kitartó támogatója a klubnak, rajta kívül az MLSZ versenyrendszeréből adódó bevételek és az önkormányzat támogatása a jelentős források. Költségvetésünk jelenleg körülbelül 300 millió forintos, ebből jelenleg ennyire futja. Hosszútávon egyáltalán nem félek, rövidtávon viszont mindenképp befolyásoló tényező, hogy olyan riválisaink is vannak, akik 1-2-3 milliárd forintból gazdálkodnak. Míg nálunk az egyik fordulóban Ekker Milán rúgta a vezető gólt százezer forint alatti fizetésért, gyakorlatilag diákpénzért, addig egyik riválisunknál külföldről hazaigazolt, magyar válogatott szintű idegenlégiós rúgta a gólt, elképzelhető, hogy tízezer euró körüli fizetésért. Én nem erre vágyom, de olyan tervet kell csinálnunk, ami ezzel a filozófiával hosszú távon működhet. Továbbra sem látom azt a mecénást vagy azt a másik rendszert, amiben másik típusú költségvetésben kell stratégiai tervet csinálnunk. A fiatalítás jövőbiztossá teszi a klubot. Mondhatnám az MTK és a Honvéd példáját, akik – NB I-es szinten – hozzánk hasonló utat járnak.

„A CSAPATUNK  MÉG NEM, DE A STADIONUNK MÁR NB I-ES SZINTŰ”

-          A március 25-i az első olyan hétvége, amikor válogatott szünetünk van és az idő is már olyan, hogy több ember kilátogatna egy stadionavató rendezvényre. A részleteken még most dolgozunk, tervezünk meghívni két csapatot, és így egy nemzetközi tornát rendezni egy félidős meccsekkel. Gondoltunk arra is, hogy akár egy koncertet is beiktatunk. Valóban van mit átadni, hiszen ha a csapatunk nem is, a stadionunk már megérett az NB I-re.  A részletek még kérdésesek, de a március 25. biztosnak tűnik.

„AZ U 17-ES CSAPATUNKNAK LEGKÉSŐBB JÖVŐRE BAJNOKNAK KÉNE LENNI”

-          A legkisebb korosztályok most integrálódtak vissza a ZTE-be, U 12-től lefelé egy másik klubtól oldalszerződéssel kaptuk eddig ezeket a gyerekeket. Ettől a szezontól viszont már minden korosztály a ZTE égisze alatt dolgozik. Rendkívül büszkék lehetünk rájuk. Rendkívül tehetséges edzői gárda verődött össze Kaj Andris vezetésével.
Az U 19-nél cél volt, hogy a felnőtt csapatnál kevesebbet játszó fiatalok itt kaphassanak játéklehetőséget, illetve mivel ez egy erős korosztály, van néhány olyan játékos, akiknek szintén a ZTE felnőtt csapatánál lehet jövője, vagy neves csapatokhoz igazolhatnak. Ezt a két célt jól szolgálta az U 19. Az eredmény itt másodlagos, viszont mivel ez egy másodosztályú bajnokság, tavaly viszont az első osztály felsőházában szerepeltünk, az igényeink feljebb vannak a jelenlegi szereplésnél. U 17-es csapatunknál Molnár Balázs összerakott egy olyan társaságot, ami a végén már odaért az élbolyba, s mivel ez a korosztály vihetné fel az összes többit az első osztályba a bajnokság megnyerésével, kiemelten fontos ez a korosztály. Nem tudom, hogy ez a csapat már most alkalmas-e erre, de ha nekik nem sikerül, már most tervezzük az U 16-osokat, hogy jövőre U 17-esként bajnokságot tudjanak nyerni. A köztes korosztályok sújtva vannak azzal, hogy sok értékelhetetlen meccset kell játszaniuk, itt mindenképp cél a feljutás, amire jó esélyünk van.

„CSATÓ SÁNDOR HELYE NYÁRIG TELJESEN BIZTOS A KISPADON”

-          Csató Sándor helye teljesen biztos a kispadon. Egyáltalán nem vagyok híve a sok váltásnak, sajnos ez az elmúlt időben a futballközeg sajátosságává vált. Csató Sanyi egy nagyon intelligens, tapasztalt szakember, jól illeszkedik a klub által kitalált stratégiába. Nem volt olyan gondolatunk, hogy váltsunk, már csak ezért sem, hiszen szerintem ha elkezdünk egy folyamatot, akkor meg kell várnunk a végét, és utána kell azt értékelnünk. A tervünk, az első hat hely reális, ez egyáltalán nem elérhetetlen. Vérmesebb reményeinkről sem mondtunk le, ha a Nyíregyháza azt mondja, hogy egy félév alatt 9 pont nem ledolgozhatatlan, mi miért gondolkoznánk másként. Vezetőedzőnk mellett az egész edzői stáb új, meg kell védenem őket, hiszen sokáig teljesítették a tervet. Nem szeretném, ha a klubnál az edzőválás lenne a módi, Csató Sanyinak nyárig van szerződése, addig mindenképp vele képzeljük el a folytatást, utána meg kell hozni azt a döntést, ami a klub érdekeinek a legjobb.

„HÁROM JÁTÉKOST IGAZOLNÁNK, KONKRÉT KISZEMELTJEINK VANNAK”

-          Fél éve kapjuk a kritikát azért, hogy mért nem igazolunk. Ez nem igaz, ha olyan lehetőség van, eddig is igazoltunk és igazolni is fogunk. A négy érkezőnkből három vastagon bevált, az egyik a legtöbb gólt rúgta, a másik a legtöbb percet töltötte a pályán. Télen is szeretnénk igazolni, megvannak már, hogy melyik posztokra. Véleményem szerint három játékost kéne igazolnunk, természetesen az NB I-es és NB II-es csapatok háza táján kell körülnéznünk. A tervezés már az utolsó bajnoki lefújása után megkezdődött, konkrét kiszemeltjeink vannak. Ha ebben a szezonban a feljutásért reális harcot tudunk folytatni a végén, az nagyon extra szereplés lenne.

    „VÉGH GÁBOR ÁLMA, HOGY A ZTE VELE LEGYEN ÚJRA NB I-ES”

-          Egyetértek tulajdonosunkkal abban, hogy rendre bátran kimondja elvárásait, így a feljutást is. Ha ezt nem tenné meg, az egy fiatal csapat számára nem igazán lenne motiváló. A Zalaegerszegnek az NB I-ben van a helye, főleg most, hogy a feltételek biztosítottak. Minden évet, félévet úgy kezdünk el, hogy legyen egy feljutó csapatunk. Nekem viszont stratégiákra kell ezt bontanunk, ilyenkor pedig sok racionális érv érkezik. Amikor a célt ki kell mondani, nem szeretném sem a csapatra tenni az irreális terhet, sem becsapni a szurkolóinkat. Tulajdonosunknak, Végh Gábornak, van egy álma, hogy ez a patinás klub vele legyen újra NB I-es. Én tudok ezzel együtt élni, szeretnék csatlakozni ehhez a gondolatmenethez, tevékenyen részt venni benne, és úgy gondolom, tudok is tenni azért, hogy ez megvalósuljon. Teljesen azonosulok ezzel, de ez Végh Gábor álma. Minden nap azért dolgozok, hogy sikerüljön.