Minden jó, ha a vége jó - értékeljük a ZTE FC őszét
Ahhoz képest, hogy másodikak vagyunk, sok pontot vesztettünk, de a riválisok még többet / Január elején folytatjuk
A közelmúltban a Csarnok Kupa küzdelmein kívül nem igazán tudtunk miről írni. Együtteseink téli pihenőjüket töltik, hírek sincsenek. Ezért összegzésekbe kezdtünk, először az NB II mezőnyének, majd utánpótlás csapataink őszéről készítettünk összegzést. Most, terveink szerint az év utolsó cikkében felnőtt, férfi együttesünk mérlegét vonjuk meg. Majd mi is elvonulunk két hetes téli pihenőnkre, hogy január 4-től újult erővel folytassuk a munkát, reméljük, sok-sok hírrel, interjúval, közvetítéssel a felkészülésről, majd a szezonról. Na de akkor az értékelés (szubjektív írás következik):
Érdeklődve vártuk a szezont, hiszen Csank János személyében új edző érkezett Zalaegerszegre, illetve a játékoskeret is átalakult. A felkészülési meccsek eredményei bíztatóak voltak, de – mint az elmúlt évek is bebizonyították – korai lett volna következtetéseket levonni. A szezon első mérkőzésén majdnem sikerült az, ami már 4-5 éve nem, azaz győzelemmel nyitni. A szigetszentmiklósi eseményeket minden bizonnyal nem kell felemlegetni szurkolóinknak. Amit egy Budaörs elleni hazai 2-0 követett, ám ezen siker után még több kritika érte a játékunkat, mondván, ugyanolyanok leszünk mint az elmúlt években: középcsapat. Aztán úgy alakult, hogy a 4 hazai meccsen gólt sem kapva nyertünk, idegenben viszont mindössze négyszer nyertünk 11 fellépésből. Hogy őszintén megmondjam, nem gondoltam volna, hogy a hárompontos rendszerben 15-ből nyolc nyert meccsel feljutó helyen lehet telelni. Sok pontot vesztettünk, de az ellenfelek még többet. Nem kell ezt megmagyarázni. Fájhat a Siófok és a Csákvár elleni vereség, a Soroksár elleni 0-0. Ezek az eredmények után mindig azt gondoltuk, ezeken megy majd el a feljutás. Másnap pedig a Mezőkövesd sem nyert. A soproni, kisvárdai és ajkai siker viszont nagyon fontos volt, utóbbi előtt ugyanis a Vác megverte a Budaörsöt, s győzelmünk esetén a 2. pozícióban telelhettünk. Tényleg, mintha minden nekünk dolgozott volna. Bár, mint szokták mondani, a szerencséért tenni kell. Az Ajkán elért 2-1-es siker pedig tett róla, hogy szép telünk legyen. Reméljük, ez további erőket mozgósít majd a játékosokban, hiszen tartja a mondás, az aktuálisnál lejjebb adni nem szabad. S végül még egy közhely: Minden jó, ha a vége jó. Őszünkre ez feltétlenül igaz. De ne igyunk előre a medve bőrére, mert a bajnokság vége még sokára lesz. S ha akkor is azt mondhatjuk, a vége jó lett, s ez a lényeg, nagyon boldog lesz mindenki.
Ezúton kívánunk minden olvasónknak áldott, békés, boldog karácsonyt és sikerekben gazdag új esztendőt!