Jakab Bálint: - „Tetszik a profizmus a klubnál, ezt próbálom követni”

Fiatal masszőrünk szakmájukba is beavatja az olvasókat / „Nagy összmunkára van szükség a szakmai stábbal”                                        

Jakab Bálint 2015 júliusa óta Molnár Lászlóval közösen látja el a ZTE FC masszőri feladatait. A fiatal gyúróval érkezéséről, beilleszkedéséről, a masszőri szakma feladatairól, szépségeiről és nehézségeiről és a csapatról is beszélgettünk. Elsőként arra voltunk kíváncsiak, hogyan s miként került a ZTE kötelékébe a „messzeségből”.

„A szerencse és a véletlen közös műve volt az idekerülésem, nekem munka kellett, a klubnak pedig masszőr. Eredetileg két-három próbanapról volt szó, amiből végül egy hét lett. Meg voltak velem elégedve, azóta pedig csinálok mindent legjobb tudásom szerint.”

S ha már így alakult, megkértük, meséljen egy kicsit magáról, illetve arról, milyen kapcsolata volt korábban a labdarúgással.

„Vidéki gyerek vagyok, Borsodból jöttem. Ott két lehetőség volt, vagy a futball vagy az éjszakai élet. Én jó családból származom, így a futball volt a mindenem. Nem voltak komolyabb lehetőségek, megyei szinten brillíroztam, de eddig jutottam.
Nagyon fiatal csapat a miénk, én sem vagyok idős, 25 éves vagyok. Idekerülésemkor 24 esztendős voltam, de mindenki korrekt volt, befogadtak, szinte olyan érzés, mintha én is játékos lennék, teljesen egy hullámhosszon vagyok velük.
Zalaegerszeg mint város hatalmas változás volt számomra. Budapesten tanultam, ahhoz képest sokkal kisebb és tisztább város. Minden közel van, tíz perc sétával szinte bárhova el lehet jutni. A klub is rendkívül tetszik, nekem bejön a pörgés, jönnek sorban a meccsek, és a profizmust is kiemelném, ezt próbálom én is követni.”

Ezt követően a masszőri szakmai rejtelmeiről kérdeztük, feltettük a „mit kell tudnia egy masszőrnek” kérdést.

„Egy masszőrnek mindent kell tudni, és minden kell, hogy legyen nála. Nem érhet minket meglepetés, akkor sem, ha idegenben játszunk. Nagyon sok dolog miatt keresnek minket: ha fáj a fejük és gyógyszer kell, vagy bármilyen problémájuk van. Számítanak ránk, ez jó érzés. Napi rendszerességgel tartjuk a kapcsolatot a játékosokkal munkaidőn kívül is. Az a jó, ha a játékosok bármilyen kérdéssel nyugodt szívvel, bizalommal fordulhatnak a masszőrökhöz, és ez szerintem a ZTE-nél megvan. Nagy a felelősség, de én ezt pozitívumnak veszem, hiszen teher alatt nő a pálma. Ha nagyobb felelősség, jobban lehet fejlődni.”

Milyen konkrét feladatok vannak? Mi iránt van felelősségük? – faggattuk tovább.

„Egy idegenbeli meccsnél számunkra már az indulás előtt elkezdődik a munka. Figyelni kell, hogy a felszerelés és a vitaminok bekerüljenek a buszba. A buszon is segítünk, ha valaki mondjuk elrontotta a gyomrát, vagy összerázta a busz. Az érkezés után mindennek be kell kerülnie az öltözőbe: masszázságy, labdák, felszerelés. Be kell kevernünk a vitaminokat, majd jönnek a krémezések, kötözések. Monyóval (Molnár László) meg szoktuk osztani a feladatokat, ő kötöz, ragaszt, én addig csinálom a bemelegítő masszázst, és aki előbb végez, besegít a másik munkájába. Edzés előtt ritkán kérnek bemelegítő masszázst (meleg, sima vagy hűsítő krémmel), inkább utána. Mérkőzés előtt két nappal van a regenerációs nap, ilyenkor a legtöbb a dolgunk, sokan masszíroztatnak. Meccs előtt bemelegítő masszázst szoktak kérni a játékosok, utána már nem gyakori. Elvétve előfordul, hogy a félidőben is le kell valakit gyúrni, ilyenkor a segítségére sietünk.”

„Az edzőknek mindenről kell tudniuk: húzódás, kisebb sérülés, amit akár pihentetni kell, vagy kisebb intenzitású edzést csinálnak az adott játékosnak. Nagy összmunkára van szükség, hogy minden simulékonyan működjön.”

Végül arról kérdeztük Jakab Bálintot, milyen tanulmányokra van szükség a masszőrséghez, illetve ajánlaná-e a szakmát fiataloknak.

„Három éves OKJ-s iskolába jártam, ez igazából 2+1 év volt, hiszen előbb a gyógymasszőrt, majd a sportmasszőrt végeztem el. Ez fizikai munka, kell hozzá affinitás, kitartás is, akinek ezek megvannak, ajánlanám neki.”

Hajrá ZTE!