Elemzés - Az NBII sajátosságai

Az eredményesség kulcsa? / Helyzetelemzés és értékelés az NBII színvonaláról                                               

Mint arról két hete szó volt, ezen a pénteken két cikk jelenik meg az elemzés rovat keretein belül, ráadásul ezek a cikkek igencsak szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Már értekeztem róla, hogy véleményem szerint a ZTE csapatának mennyi esélye van a feljutásra, azt is elemeztem már, hogy milyen koncepció szerint épül fel az együttes játékoskerete, ám arról nem volt szó, hogy milyen játékfelfogás lehet elégséges az eredményes játékhoz. Elvégre, ne feledjük, a hatékonyság szükségszerű, amennyiben egy csapatnak vannak ambiciózus céljai.

Azon tényezők összegzésével kezdem a sort, amelyeket alapul vettem, illetve felhasználtam ahhoz, hogy az elemzésem a realitás talaján maradjon. Természetesen ez a cikk nem egy örökérvényű igazságban teljesedik majd ki, hiszen az idő megváltoztat sok mindent, azonban kissé áltudományos jelleggel próbál egyensúlyt teremteni a magyarázatok és stratégiák között, hogy az NBII sajátosságait figyelembe véve, egy jellegzetes tematikát állapíthasson meg. Figyelembe vettem többek között az elmúlt évek teljesítményeit és sajátosságait, úgy, mint az eredményes-eredménytelen csapatok stratégiája, személyes meglátásaimat, statisztikai elemeket, illetve néhány anonim észrevételt.

Az NBII-ről:

Kissé áltudományosan, azonban nagyrészt kijelenthető, hogy az NBII-ben:

1.)    Nem a technikai megoldásokra építenek, a meccseket legritkább esetben a játéktechnikai tudás határozza meg, mert a csapatok között ilyen szempontból csekély a különbség.

2.)    A konstans teljesítmény számít valódi bravúrnak, ugyanis a csapatok erőssége közel azonos.

3.)    Egy-egy meccs kimenetelét főképpen az aktuális erőnlét és csapatszellem határozza meg, ami nem a legideálisabb a konstans teljesítmény kialakulásához.

4.)     Nincs kifejezetten „támadó”, vagy „védekező” játék, ugyanis a hármas pont érvényessége ezt nem teszi lehetővé.

 

Konklúzió:

Kijelenthető, hogy az NBII-ben, a fenti okokból levezetve, az a játékstílus dominál, amelyik:

1.)    Nem egy emberre, hanem az egész csapat teljesítményére épít

2.)    Összeszokott embereket alkalmaz, inkább hasonló képességű játékosokkal

3.)    Nem feltétlenül a győzelemre, hanem az ellenfél akadályozására van kihegyezve

 

Ennek ellenére:

Az a csapat lehet igazán eredményes, amelyik:

1.)    Összehangoltan, agresszívan játszik

2.)    Az ellenfelet végig nyomás alatt tartja

3.)    Hasonló képességű játékosokból áll, négy-öt kiemelkedőbb emberrel a soraiban

4.)    Mint együttes, képes összedolgozni

 

A fenti „igazságokból” kiviláglik, hogy valójában miért nem meglepő a Balmazújváros, vagy a ZTE jó szereplése, elvégre úgy tűnik, hogy ezeknél a csapatoknál nincsenek belső problémák, a játékoskeretük megfelel az NBII elvárásainak. Természetesen ez a cikk egy nagyobb elemzés könnyedebb, emészthetőbb összegzése, ám kijelenthető, hogy amelyik csapat felismeri a fenti szabályok mögötti lehetőségeket, nagyon rossz úton nem járhat, gondoljunk csak az elmúlt évek feljutóira…

 

Hajrá ZTE!

H.E.