Ágoston Zoltán: -Természetesen nem visszalépést tervezünk

Hosszabb beszélgetés a ZTE FC ügyvezető igazgatójával / "Tisztán látjuk, hogy mennyi pénzünk van, és mire mennyit kell költeni"                       

2015 júliusában érkezett a ZTE FC-hez Ágoston Zoltán. Az ügyvezető igazgatóval hosszabb interjút készítettünk, melyben szó esett klubmenedzserünk ZTE előtti munkásságairól, a klub gazdálkodásának jelenlegi állásáról, a szponzorok és támogatók klub mögé állításáról, a klubmodell kialakításáról, továbbá arról, mennyire szoros a vezetés kapcsolata a felnőtt csapattal, Ágoston Zoltánnak mi a véleménye az őszi szereplésről és a téli felkészülésről, mit vár a tavasztól, a végén pedig a klub hosszú távú tervei is szóba kerültek.

-          Kérlek, mutatkozz be a szurkolóknak, mit érdemes tudni Ágoston Zoltánról, miben tevékenykedtél a ZTE FC-nél történő munkavállalásodat megelőzően.

„Közvetlenül a ZTE előtt a saját vállalkozásomat vezettem közel tíz éven keresztül. Egy közel húszmilliárd forintos forgalmat elért cégről van szó, ami 2007 környékén egy igen dinamikusan fejlődő kereskedelmi cég volt. Majd a gazdasági válságot követően az addig felfelé épülő dinamika elkezdett lefele indulni, és az, hogy a leépülést is menedzseljem, már nem motivált. Ezért csináltunk belőle egy családi vállalkozást, amit ma a feleségem menedzsel. Ekkor éreztem reálisnak azt, hogy Végh Gábor tulajdonos megkeresésére – aki már korábban is keresett ez ügyben – igent mondjak. Amikor az én vállalkozásom ilyen helyzetbe került, ő pedig már közel egy éve látta a klub működését, akkor ért össze a mi gondolkodásunk. Ekkor döntöttünk úgy, hogy megpróbáljuk együtt: a tulajdonos a szakmát már átlátta, azokat az embereket, akiket szeretett volna, már itt tudta maga mellett, és épp a menedzsment kialakításánál tartott.
Hogy miért vállaltam el? A vállalkozás előtt közel tizennégy évig vezettem a Pepsi Cola értékesítését, itt egy amerikai menedzsmentben dolgoztam. Ennél jobb tanuló időszak nem is lehetett volna számomra. A Pepsi előtt zajlott az én sportéletem. Kispesten születtem, a Budapest Honvédban nevelkedtem, eltöltöttem 10-12 évet a Honvéd utánpótlásában, majd NB II-es, NB III-as klubokban fociztam. Korán, huszonegy-két évesen jött egy olyan térdsérülés, mellyel eljutottam tizennégy térdműtétig. Így egyre alacsonyabb osztályokban játszottam és egyre kevesebb edzést tudtam vállalni. Végül is másodosztálytól lefele minden osztályban megfordultam, levezetésként még megyei bajnokságokban is játszottam. Összességében a tulajdonos felkérésénél úgy éreztem, hogy az én komplex látásmódom, melyben benne volt a labdarúgás és a menedzsmentben való munka is, segíthet, és a saját vállalkozásomnak köszönhetően átláttam, hogy hogyan kell nem csak futballistafejjel gondolkodni, hanem minél gazdaságosabban futballklubot vezetni.”

-          Kinevezésedkor a Zalai Hírlapnak úgy fogalmaztál, „célom, hogy a klub gazdálkodása még átláthatóbb legyen, és azoknak a céloknak megfeleljen, hogy az élvonalbeli tagságról reálisan lehessen beszélni”. A csapat őszi teljesítménye alapján realitás lehet az NB I, de mi a helyzet a gazdálkodás terén?

„Itt arra is gondoltam, hogy először nekem kell átlátnom, hogy is működik egy futballklub és milyen helyzetben van jelenleg a ZTE.  Ezt szerintem már világosan látom. A két legnagyobb bevételi forrásunk jelenleg amit a tulajdonos, Végh Gábor úr illetve az önkormányzat ad. Természetesen az MLSZ által biztosított bevételek, a nézőktől, támogatóktól származó bevételek is hozzáadódnak ahhoz, amiből gazdálkodunk. Most már legalább azt látjuk, hogy mennyi pénzünk van, illetve, hogy mennyi pénzt kell költenünk azokra a folyamatokra, amik egyébként fedik egymást. Tehát ha látjuk, hogy a következő évből az utolsó hónapok nincsenek lefedve, forrást keresünk rá. Ha a csapatunk feljebb lép egy osztállyal, az többe kerül, megvizsgáljuk azt, hogy mennyi hiányzik ehhez. A pozitívum az, hogy ezeket tisztán látjuk, itt százmilliós nagyságrendekről beszélünk. Akik jelenleg mellettünk vannak, nyitottak arra, hogy teremtsük meg együtt az NB I hátterét. Természetesen, ha több lábon állnánk, a forrásaink szerteágazóbbak lennének, nagyobb biztonságban érezhetnénk a klubot és magunkat. Ha az önkormányzattól vagy a tulajdonostól kapunk az eddiginél nagyobb támogatást, az nagyon jó és bizakodásra ad okot, hogy érdemes ezen az úton haladni, de ezzel még mindig csak a két fő lábunkat terheljük, és nem építünk egy harmadikat, ami szponzorokból, támogatókból, egyéb bevételekből áll fel, és bármelyik lábunk meggyengülése esetén azt kiválthatná.”

-          Szponzorok, támogatók bevonásával mi a helyzet? Sikerül-e őket a tervek szerint a klub mögé állítani?

„ Ez egy érdekes folyamat, folyamatosan benne vagyunk. Kollégámmal, Kocsárdi Gergővel gyakorlatilag nap, mint nap, reggeltől estig ezen gondolkozunk és dolgozunk, hogy miként lehetne ezt jól csinálni. Aki a labdarúgásban dolgozik, tudja, hogy a társasági adós támogatás leszoktatta a támogatókat, szponzorokat a szponzori, vagy adózott pénzek szponzorként való biztosításáról, ami korábban divat volt. Régebben jó néhány olyan céget és támogatót lehetett találni, aki ott áll a csapat mellett, támogatja a főtulajdonost, vagy valamilyen szinten szerepet vállal a klub életében. A TAO-s támogatással ez mostanra szinte nullára redukálódott.

Természetesen folyamatosan dolgozunk az ügyön, azért lehet találni olyan vállalkozókat vagy magánszemélyeket, akik megjelennek, és saját mértékük szerint támogatnak minket. Kidolgoztunk egy támogatói körös rendszert. Lesz egy új stadionunk, egyre európaibb lesz a megjelenés, értéket képviselhet az, ha mi kiírjuk a cége nevét vagy a kívánt reklámozandó felület megjelenését. Elindítottunk több folyamatot, de ma még azt mondom, van hova fejlődnünk ezen a téren. Évente 20-30 millió forintot tudunk megcélozni, amit a maihoz képest a rendszerünkbe támogatókon keresztül be tudunk hozni.”

-          Elhangzott korábban az is, hogy a klubmenedzseri és klubigazgatói posztot különválasztjátok majd Kocsárdi Gergellyel. Fél év alatt letisztázódott-e mindenkinek a feladata?

„ Annak idején a tulajdonosnak azért kellett a menedzsmentet megerősíteni, mert ő nem vesz részt a napi háttérmunkákban. Ő akkor nem tudta meghatározni, hogy pontosan kinek mi legyen a szerepe. A klubmenedzser titulusba belefér, hogy menedzseljem a csapatot, a cég gazdasági részét. De a cél akkor is az volt, hogy próbáljuk meg racionalizálni, akár osztályokra, szakterületekre választani azt, ami egy klubmodellhez szükséges. Nekem komplexen kéne átlátnom a klub működését, ezért engem nevezett ki a tulajdonos ügyvezető igazgatónak. Az, hogy komplexen, azt jelenti, hogy a beruházások, a pályák, a létesítmények léte, a felnőtt és az utánpótlás csapat menedzselése nálam összpontosul. Fő feladatnak érzem azt, hogy a menedzsmentünk jól dolgozzon, ezzel töltöttem a legtöbb időt. A felnőtt csapat olyan utat jár be Csank mesterrel, amiben szakmailag nem igazán kell részt vennem. Cél, hogy néhány éven belül feljussunk az NB I-be, s mivel félévkor a második, feljutó helyen állunk, nyilván nem a visszalépésben gondolkodunk, és hisszük azt, hogy a feljutás már az első évben sikerülhet.  Az utánpótlásban Mihalecz Pistiék (Mihalecz István utánpótlás-szakágvezető – a szerk.) hasonló utat járnak be, az U 16-os, U 17-es és U 19-es csapatunk az első osztályban szerepel, utóbbi kettő a felsőházba jutott. A fiam is itt futballozik, az elmúlt éveket viszont kiemelt akadémiákon, a Honvédnál és az MTK-nál töltötte. Talán így hitelesen mondhatom, hogy nálunk is rengeteg tehetség van. Van lemaradásunk a kiemelt akadémiákhoz képest, ők sokkal előbb kezdték ezt az utat járni. Ha minden így folytatódik, nagyon rövid időn belül utol fogjuk érni őket. A beruházásoknál pedig a kivitelező és az önkormányzat között egy koordináló szerepet töltünk be.”

-          Korábban is beszélt róla a vezetőség, és mai riportunk során is szóba került már a klubmodell szó. Ez alatt mi kell érteni?

„ A klubmodell kialakítása szépen csengő, egy menedzser életében mindennaposan használandó kifejezés. Mivel nem volt olyan stratégia, amit a tulajdonostól megkaphattam volna, hogy mi alapján működik a klub, ki kellett alakítanunk egyet. Ehhez pedig először egy klubmodellre van szükség. A mi klubmodellünk a már korábban említett stratégiai pontokra épül, első osztályú csapattal, illetve olyan utánpótlással, amelynek van NB III-as csapata, ahol a kifutás is biztosítva van. Ezt a hátteret szeretném összefogni. Olyan felületek épülnek a nyárra, hogy akinek még nincs meg a fejében, el sem hinné, hogy lesz egy 30000 m²-es, összefüggő edzőfelület hordozható kapukkal, mellette élőfüves edzőpálya, műfüves pálya, ezek mind új dolgok. A mi klubmodellünk akkor fog kirajzolódni, ha ezt a stratégia tervet sikerül összeraknunk, de ez a fél év még kevés volt arra, hogy ilyen tervet tudjak lerakni. De a cél mindenképpen az, hogy ebben a félévben, amikor eldől, hogy NB I-es csapattal tudjuk-e folytatni, ezt a stratégiai tervet is össze tudjuk majd állítani, és akkor kirajzolódik, hogy mi milyen klubmodellben gondolkozunk.”

-          Sok szurkolót foglalkoztató téma a stadion-rekonstrukció. Ennek a befejezése 2016 végére várható, ez tartható határidőnek tűnik-e?

„ Ebben a témában nem nálunk dőlnek el a dolgok, hiszen szakmailag nem értünk hozzá. Koordinátori szerepet töltünk be. Van egy vállalkozó, azaz a kivitelező; van az önkormányzat, mint tulajdonos, aki a projektet megnyerte, és a ZTE 15 évig birtokolja ezeket a területeket. A stadionban mint használó veszünk majd részt. Ezért nekünk a legfontosabb, hogy minden a tervek szerint épüljön meg. Mint egy jó gazda, úgy koordináljuk ezeket, illetve fontos, hogy mi képviseljük az állandóságot. Fejünkbe vettük, hogy már az új eredményjelző jelenjen meg a tavaszi hazai mérkőzéseken, például ilyen szempontból részt veszünk a folyamatokban.”

-          Mennyire szoros a klubvezetés kapcsolata a felnőtt csapattal, mennyire van benn a vezetés az együttes mindennapjaiban?

„ A felső vezetés öt főből áll. Ha mi valamiről ötletelünk, beszélgetünk, akkor ebben öt fő vesz részt: a tulajdonos, Végh Gábor; Csank mester, a vezetőedző; Gellei Imre szakmai tanácsadó; Kocsárdi Gergő és én. Az edzésekre lemegyünk, figyeljük a napi munkát is. De a szakmai munkába nem szólunk bele, mert Csank mester szakmailag annyira előttünk jár, hogy ez nála jó kezekben van. Megerősít minket abban, hogy nyugalom van a csapatnál, nincsenek váratlan dolgok, szélsőségek. A felé szeretnénk elmenni, hogy ne csak a vezetőedző lássa a következő lépést akár az igazolások terén, hanem a menedzsmentünkből legyen mellette egy ember, aki közelebb van hozzá, mint az ügyvezető vagy a tulajdonos. Kocsárdi Gergő szerepe itt kel majd életre, ezért hívjuk sportigazgatónak. Ahogy a riport elején is említettem, dolgoztam már amerikai menedzsmentben, saját vállalkozásban, azaz több féle menedzsmentben is, de ilyenben, ahol a másik négy ember ekkora értéket képvisel, még nem vettem részt.”

-          Említetted, hogy fociztál is, tehát korábban is volt kapcsolatod a sportággal, illetve figyeled a csapatot, látod a meccseket. Mi a véleményed a csapat őszi teljesítményéről és a mostani felkészülésről, akár kicsit szurkolói szemmel nézve?

„Az őszi szereplést tekintve van hiányérzetem, hagytunk pontokat néhány meccsben, illetve van néhány olyan értéke a csapatnak, aki még nem tudott kibontakozni, nem tudta megmutatni a legjobbját. Szerintem egy vezetőben mindig marad hiányérzet. Voltak olyan meccsek, ami óriási élmény volt és az történt, amit mi szerettünk volna. Látom Csank mester törekvését, hogy hova szeretnénk eljutni, és megnyugtató, amikor ezt viszontlátjuk. Amikor viszont egy vezető nem ezt látja, gondolkodásra adhat okot, hogy hogyan tudnánk ezen segíteni, fejlesztve a csapatunkat. Kitűztük célnak, hogy nem szeretnénk nagy mozgást, de van néhány játékos, akikkel szeretnénk erősíteni. Ez részben meg is történt, Wittrédi Dávid érkezett, ő erősítést jelent majd. Szellemileg is gyorsan beilleszkedett, szakmailag is a mesterrel egy hullámhosszon van. Érkezett még az erdélyi fiú, Sundas Alexis, akit már teszteltünk, és volt oka, hogy miért nem egyből igazoltuk le, hiszen hosszabb időszakot kihagyott. Az alapjai jók ahhoz, hogy később segítségünkre legyen. Ezért úgy döntött a vezetőségünk, hogy folytatjuk vele a megbeszéléseket és idehozzuk. Jobb és bal oldalon is bevethető. Csank mesterrel azt beszéltük, hogy neki valószínűleg két-három hónapra szüksége lesz ahhoz, hogy erőssége lehessen a csapatnak.
Játszottunk egy-két erős csapattal a felkészülés alatt, és erre a fiúk nagyon jól reagáltak. Említhetem a Maribor elleni mérkőzést, amikor egy bivalyerős csapattal találtuk szembe magunkat, ráadásul nálunk végig a pályán volt néhány ifista, a vége felé pedig még több. Ennek ellenére egész jó teljesítményt nyújtottunk. Nyilván játékban nem domináltunk, de ha majd eljutunk oda, hogy egy ilyen erősségű ellenfél ellen is domináljunk, akkor már a magyar első osztályban is elég komoly szerepünk lehet. Sok olyan csapattal játszottunk még edzőmérkőzést, akik a harmadosztályban színvonalasabb játékot mutatnak, illetve jobb csapatoknak számítanak. Ellenük többnyire látszódott az osztálykülönbség. Nagy fegyverténynek tartom, hogy az eddigi keretünket építjük tovább és öt U 19-ből felkerült játékossal zajlik a felkészülés. Az első bajnoki előtt pár héttel kirajzolódott, hogy rájuk szerep is fog hárulni, lesz, akinek akár a kezdőben, lesz, akinek a cserék között. Nem szeretnénk rájuk terhet tenni, de nekik ez nagyon nagy szakmai előrelépés, a mesternek pedig kihívás, hogy fiatalokkal is tudjunk eredményt elérni.”

-          Mit vársz a tavasztól? Van-e konkrét elvárás a csapattal szemben? Óvatosan fogalmazol, vagy kimondod, hogy fel kellene jutni?

„A realitás az volt, hogy 2-3 éven belül fel kell építeni egy csapatot, amely fel tud jutni az első osztályba.  De, mint már többször hangsúlyoztam, egy vezető szerintem nem tervezhet visszafelé a bajnokság felénél ahhoz a pozícióhoz képest, ahol áll a csapata. Ez jelenleg egy feljutást jelentő második hely. Most jön a nem óvatos verzió, ami természetesen az, hogy szeretnénk feljutni az első osztályba. „

-          Ha kizárólag a felnőtt együttest nézzük, mik a hosszú távú tervek? Tervez-e a vezetés az NB I-en túlra? Ha most sikerülne a feljutás, mi lenne a cél a következő években?

„ Nyilván vannak ilyenek, de ezek nem a racionális tervek. A mesternek nagyon racionálisan kell néznie, hogy hol tartunk. Mi, a menedzsment mindig a következő fél évet tervezzük, amikor reális lehet a feljutás. Az NB I-ben az első évben – bár közhely – a bennmaradás lehet minden csapat célja. Ezek vannak az én fejemben. Nagyon szerencsés, hogy a többségi tulajdonosunk mindig a másik végéről húzza a mi kis csapatunkat. Ő viszont a bennmaradáson túl már azt nézi, hogy a következő három évben mikor lesz európai kupát érő helyen a csapat, és mikor tudunk először neves ellenféllel a ZTE Arénában játszani. Tervként ez is megfogalmazódott, nyilván, amint racionális lesz, és odaérünk, hogy ez reális lehet, mi is bele fogjuk építeni a stratégiába, addig viszont szerintem elég, ha ez Gábor fejében van meg, hogy hova szeretne eljutni.”

Ágoston Zoltán elmondta továbbá, hogy a jövő szombati bajnoki mérkőzés helyszínéről végleges döntést hétfőn hoz a Magyar Labdarúgó Szövetség.  Az első opció Andráshida, abban bíznak, hogy ott, nézők előtt játszhat a csapat a Szigetszentmiklós ellen. Számunkra kedvezőtlen döntés esetén természetesen több lehetőség is szóba jöhet, de erről még korai lenne beszélni.

Hajrá ZTE!