Nagy Tamás: -Mindenképp bizakodó vagyok

2015.07.22 08:56

„A fiatalok elég ambiciózusak / Ott játszok, ahol számítanak rám/ Az első három-négybe várom a csapatot"                                                   

A kedd délutáni edzés után nyári szerzeményünkkel, Nagy Tamással készítettünk interjút. A játékos jelenleg sérüléssel bajlódik, de bízik benne, hogy jövő héten már rendben lesz, és az első három-négybe várja a csapatot. Ezeken kívül még sok kérdésre kapnak választ, ha elolvassák a riportot.

-          Pápáról érkeztél, miért a ZTE mellett döntöttél végül is?

-          NB I-ben szerettem volna tovább futballozni, ez sajnos most nem adatott meg. Kocsárdi Gergely megkeresett, nagyon jó jövőképet vázolt fel, elmondta, hogy a feljutást két éven belül szeretnék megvalósítani. Nagyon tetszett az elszántságuk, láttam rajtuk, hogy nagyon szeretnének leigazolni, így, bár volt több lehetőségem is, a Zalaegerszeg mellett döntöttem.

-          A pápai elmúlt fél évet milyen volt megélni?

-          Pályafutásom egyik legrosszabb fél éve volt, bár olyan szempontból nem volt rossz, hogy NB I-ben játszottam, csak a klubbal meg a háttérrel voltak problémák. Szerencsére már véget ért ez a „borzalom”, ezt nem kívánom senkinek. Még vannak a klubnak törleszteni valói velem szemben, bízom benne, hogy ez megoldódik, és most már teljesen a Zalaegerszegre koncentrálhatok.

-          Ide, Zalaegerszegre teljesen profi körülmények közé kerültél?

-          Ha Pápával kéne összehasonlítani, nyilván sokkal profibb klub. Itt NB I-es körülmények vannak, ennek a városnak és a klubnak az NB I-ben a helye, ahova remélem, hogy mihamarabb visszakerülünk.

-          Melyik poszton játszol legszívesebben? Védekező középpályás vagy, de Sárváron játszottál középső védőt is.

-          Mind a két posztot szeretem, most már teljesen mindegy, melyik poszton kell játszanom. Régebben inkább védőt játszottam, fiatalkoromban is, aztán az elmúlt másfél évben „csináltak” belőlem középpályást. Ez nem baj, mert legalább megtanultam azt a posztot is, ott játszok, ahol számítanak rám.

-          Mik az erősségeid?

-          Mondták, hogy sokat bírok futni, de feleslegesen nem sokat futok. Labdabiztosnak érzem magam, fejjátékom sem rossz.

-          Múlt szerdai hazai edzőmeccsen megsérültél, hogy állsz a felépüléssel?

-          Sajnos egy szerencsétlen mozdulat miatt le kellett jönnöm a pályáról, lehetett volna nagyobb baj, tragikus probléma is, de szerencsére jól megúsztam ezt az esetet. Most folyamatosan építem fel magam, dolgoznak rajtam az orvosok, remélem, hogy minél hamarabb be tudok állni edzeni a csapathoz. Ez a hét még szerintem rámegy, bízok benne, hogy jövő héten már „tünetmentes” leszek, akkor már a bajnoki rajtra készülünk és már mindenképpen a csapattal kéne edzenem.

-          Milyen célokat tűztél ki magad elé, amikor érkeztél?

-          Ilyen fiatal csapatra nem számítottam, egy-két embert ismertem csak név szerint. Csank mester kemény edzéseket tart, erőnlétben így biztosan jók leszünk. Úgy látom, a fiatalok elég ambiciózusak, emellé kellet még pár rutinos ember. Ami a cél is, hogy az első ötbe kerüljünk be az első évben, ezzel szerintem nem lesz probléma, bár öt éve játszottam a másodosztályban, így nem tudom, milyen erős ez az osztály, de a csapatot nézve nem hiszem, hogy rosszak leszünk, mindenképpen bizakodó vagyok. Jövő héten jó lenne győzelemmel nyitni, mindenképpen győzelemre fogunk játszani, mint mindig. Az első három-négybe odavárom a csapatot.