Elemzés: Meccselemzés (ZTE - Balmazújváros NB II)

A második tavaszi győzelem margójára… / Elemzés: mi változott?                                                           

Noha még mindig úgy gondolom, hogy az összkép rendkívül árnyalt, ennek ellenére a győzelemnek csak örülni tudok. Ebből következően úgy éreztem, hogy következő elemzésem témája nem is nagyon lehet más, mint a második tavaszi mérkőzés, amelyen nyert a csapat. Összességében nézve ez javítja a sikerességi százalékot, de messze nem elég, hogy elfedje az elmúlt mérkőzéseket…

Talán célszerű az összeállítással kezdeni. Úgy gondolom, hogy Forgács pihentetése most indokolt volt és sikeres is, ennek ellenére a legjobb védőink egyike, stabil és megbízható játékos.

Megkérdőjelezhetetlen, hogy Paudits játszatása szinte kötelező, hiszen látszódik, ha megfelelő labdákat kap, akkor lövi is a gólokat. Amit fontos leszögezni, hogy szép cseleket láttunk tőle, ám néha talán túlságosan is lazán akarja venni az akadályokat, így kevésbé eredményes. Nálam Ő a meccs embere.

Ám mindössze csak azért, mert Bobál kihagyta a tizenegyest. Remekül és agresszívan csapott le a labdákra és kiváló kulcspasszokat adott. Viszont, mint az a kihagyott tizenegyesből és a mérkőzés végi zicceréből is látszik, ha nagyon gólt akar lőni, túlságosan rágörcsöl és olyankor nem annyira kiszámíthatatlan, vagy precíz a játéka. Ezen a mérkőzésen, amikor nem az volt a célja, hogy Ő lője a gólt, okos és hatékony megoldásokat hozott. Ő kevésbé ösztönös, viszont rendkívül intelligens játékos, remek volna, ha végleg Zalaegerszegre lenne csábítva.

Króner szintén stabilan játszott, ahogy ebben a szezonban már többször is. Nem nyújtott kiemelkedőt, de nem is hibázott nagyot.

Szappanos lelkesen és figyelmesen irányította a védelmet. Nem minden megoldása volt megfelelő, ám ezt lehet fejleszteni, még mindig a keret egyik legjobb játékosának tartom.

Babati hasznos játékos, ez érződött is a meccsen, bár néha túlságosan is lekövethető a mozgása, mint arra volt is pár példa, illetve a beadásai nem mindig érnek a megfelelő emberhez.

Összességében kijelenthető, hogy a ZTE játékosai sokkal produktívabban és kevesebb hibával játszottak, mint az ezt megelőző mérkőzéseken. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy nem feltétlenül a csapat masszív, erőteljes játékának köszönhető a győzelem, hanem egy-két kiváló meglátásnak. Amivel természetesen nincsen baj, azt leszámítva, hogy más meccseken ez nem jön majd elő biztosan… Továbbra is azt látom, hogy a támadósor nem kap megfelelő labdákat és így csak azokat a helyzeteket tudják felhasználni, amit önmaguktól dolgoztak ki. Ez jó, mert mint az látható volt, van potenciál a ZTE támadó sorában. Azonban felveti a középpálya felelősségét a kérdéskörben, ugyanis az lenne a feladatuk, hogy kiváló passzokat adjanak a támadóknak. Ha megnézzük a góljainkat… melyik alakult ki a középpálya akciójából? Egyiknél sem tudnám ezt kijelenti. Az első gólnál talán, bár ott sem egészen.

Ha védekezésről van szó, akkor kijelenthető, hogy a pályán lévő középpályások sokkal megfelelőbben állnak a témához, mint a támadásépítés esetében, azonban ez nem oldja meg a problémát, még ha valamilyen szinten pozitívumnak is számit.

A mérkőzés alkalmával Polényi jól és összehangoltan mozgott Krónerrel egyetemben, ami azt mutatja, hogy a védelmünk valóban erősödött. Sőt, már két hasonló képességű védelmet is pályára tud küldeni a ZTE, ami kifejezetten jó hír. Ezen a mérkőzésen is látszott, hogy a védelem közepe nem inog meg olyan könnyen. Viszont a csapat nem mozog együtt, ezt pedig mi sem mutatja jobban, mint ez a mérkőzés. Nyert a ZTE, de nem mint egy egységes csapat, hanem mint a feladatát hatékonyan ellátó és a feladatát nem ellátó csapatrészek különös szövetsége.

Ez pedig probléma, elvégre, hogy népszerű példát hozzak fel, Dárdai Herthája nem az egyéni képességek okán teljesít erőn felül, hanem hogy a gárda olyan csapategységbe forr, aminek köszönhetően a játékosok felülmúlhatják önmagukat, mert nem csak egyvalakin múlik, hanem mindenkin múlik a bukás, vagy győzelem.

Hajrá ZTE!

H.E.